Movie&Popcorn

Egy filmkedvelő öncélú szórakozása, ami remélhetőleg, másoknak is tetszik

Friss topikok

Mars a Marsra - Mars filmek a Curiosity előtt

2012.09.15. 22:38 Movie&Popcorn

2012. 08. 06-án, hétfő reggel 7.32-kor sikeresen landolt a Marson a NASA új marsjárója, a Curiosity („kíváncsiság”).

Igazi bravúr, történelmi fordulópont az űrkutatás történetében.  A sci-fi írókat és filmkészítőket is évtizedek óta foglalkoztatja a vörös bolygó, ami a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerünkben. Olyannyira, hogy az idegen civilizációk lényeit is egyszerűen marslakóként kezdte el emlegeti a köztudat. Régen joggal képzelhettük azt, mivel olyan messze van, és nem tudunk róla semmit, biztos, hogy lakják, akár nálunk fejlettebb élőlények is. Nos, a Curiosity még nem bizonyította ennek ellenkezőjét, így bizakodhatunk benne, hogy E.T és kis pajtásai beállnak egy közös csoportképre a rover fényképezőgépe elé…

nasa.jpg

Míg a valóságban a vas-oxid dús golyóbissal kapcsolatos elbeszélések, kutatások folyamatos nemzetközi érdeklődésnek örvendenek, és a figyelem középpontjában vannak napi szinten (újabb és újabb képek érkeznek), addig a filmek világában igazi mostohagyermekként van jelen. Valószínűleg ezért helyezték át a cselekmény színhelyét is a Marsról a Földre az új Total Recall - Az emlékmás remake esetében is. A legtöbb film, aminek köze volt a Marshoz, nem túl népszerű, nem robbantotta szét a box office-okat, sőt a fantasztikus filmek univerzumában elég kevés babért arattak le eddig, leszámítva az igazi fanatikus rajongók számát egy-egy mű kapcsán. Talán most a NASA sikere újabb ihletet, életet fecskendez ebbe a felhígult ’Mars-ágazatba’.

 

Nézzük néhány eddigi alkotást a teljesség igénye nélkül:

 

  • Aelita: The Queen of Mars (1924):

Az Aelita, az egyik a korai egész-estés némafilmek közül, ami az űrutazással foglalkozik, valamint ezt a filmet tartják a volt Szovjetunió első sci-fi-jének, amit később a hidegháború alatt propaganda filmként is felhasználtak.aelita1.jpg

"Alekszej Tolsztoj Aelita kisregénye a múlt század első harmadában született. Az Ős sci-fi az ember velük született vágyát mutatja be, hogy eljusson a világűrbe. Nem is a Holdra, hanem egyenesen a Marsra vágyik Lósz, az ifjú mérnök. Elhatározását tett követi. Legalábbis úgy tűnik, csupán ennyi az űrhajóépítés nehézsége. Pillanatok alatt a Marson találják magukat Alex-szel, hű munkatársával együtt. Aki hívta és az űrön át elektronikus jelekkel irányított őket, nem más, mint Aelita, a gyönyörű marsbéli zöld lány... A többit majd meglátják!" (Éless Béla)

aelitapl.jpg

imdb.jpg 6,6 rotten.jpg Nincs értékelve porthu.jpg 10 (1 szavazat)

  • The Angry Red Planet (aka: Invasion of Mars/Journey to Planet Four, 1959)

'A dühös vörös bolygó' egy 1959-es sci-fi Gerald Mohr-val a főszerepben és Ib Melchior rendezésével. A rendező mindösszesen 10 napot kapott arra, hogy elkészítse a filmet, 190,000 dolláros költségvetéssel.

angryredplanet.JPG

Mivel ezek a tények erősen kimerítették a 'low budget' kategóriájú film jelentését, esélytelen volt, hogy komoly és látványos filmet hozhassanak tető alá. Új fejlesztésre, ötletre volt szükség, hogy a nézőket még is bevonzhassák a mozikba, ugyan akkor tartani tudják a határidőt és még a pénz is elég legyen a forgatásra. Ekkor született meg Sidney W. Pink és Norman Maurera producerek ötlete alapján a CineMagic technológia, ami egyfajta 3-D hatást váltott ki. Az eljárás lényege a megvilágításra helyezte a hangsúlyt: rózsaszín izzó fény világította meg felülről a képet, amelynek hatására úgy tűnt, mintha a színészek a rajzolt háttér előtt állva valóban az adott helyszínen lennének. Így könnyedén kiváltották a makett ill. felépített díszlet elemeket. A további fény és kamerabeállítások pedig még realisztikusabbá tették a filmet.

A történet szerint egy rejtélyes Mars expedíció fizikailag sértetlen, de lelkileg traumatikus állapotban előkerült tagja, visszatér a Marsra, hogy kiderítse mi történhetett vele és a társaival...

imdb.jpg 5,0 rotten.jpg Nincs értékelve porthu.jpg --

  • Robinson Crusoe a Marson (Robinson Crusoe on Mars, 1964)

Ez az 1964-es film meghatározó szerepet töltött be a későbbi asztronautás-filmek világának és hangulatának kialakításakor. Számtalan későbbi alkotásban köszön vissza az alaptörténet és a szereplők helyzete, sőt maga a szereplők párosítása is: Egy asztronauta, Christopher 'Kit' Draper parancsnok és egy majom, Mona, a csimpánz kényszerleszállást hajt végre a Marson. A "hajótöröttek" túlélése a tét ezen a kietlen bolygón, amíg nem jön értük a segítség. Élelemet és belélegezhető levegőt kell találniuk különben nem húzzák ki túl sokáig...

Robinson Crusoe on Mars.jpg

Nagyon találó volt Daniel Defoe 1719-ben megjelent novellájának átültetése a sci-fi közegbe. Minden adott volt az 1659-ben játszódó történet modernizáláshoz. Már a film címe elegendő volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést a nézőkben. Robinson Crusoe kalandjai, ami valós eseményeken alapszik, minden ember fantáziáját megmozgatták, számtalanszor elképzeltük már magunkat hasonló helyzetben.

"Fontos megemlíteni, hogy a filmnek Byron Haskin a rendezője, neki köszönhetjük a Világok harcát is. Érdekesség, hogy Adam West szerepel benne, akit a Batman sorozat Denevérembere tett igazán népszerűvé a későbbiekben. A vörös bolygót itt nem lakják, csak más bolygóról látogatják emberforma idegen lények, Az idegenek űrhajói kísértetiesen emlékeztetnek a Világok harca gépezeteire, az azonban nem tisztázott, hogy csak a tervek voltak ugyanazok vagy újrafelhasznált makettekkel állunk szemben." (fretro.sfportal.hu - Chelloveck)                                                                                                                                                  "A Death Valley, és a Zabriskie Point területén forgatott film hűen ábrázolja a főszereplő megpróbáltatásait (Mona, a majom mellé csatlakozik később a humanoid Péntek is), mégis finom humora és humanizmusa az igazán megnyerő." (sf.blog.hu - kicsimate_galaktika)

imdb.jpg 6,7   rotten.jpg 6,6  porthu.jpg --

  • Az emlékmás (Total Recall, 1990)
Paul Verhoeven (Robotzsaru, 1987, Elemi ösztön 1992) rendezése eddig a legsikeresebb a Mars-témában. Két Oscar díjra is jelölték 1991-ben, amiből egyet meg is nyert (Legjobb vizuális-és hang effektek díja jelölés, Speciális teljesítmény díját megnyerte). Az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült akció-sci-fi szép csendben kultfilmmé nőtte ki magát. Ezért is döntött úgy a Sony Pictures, hogy némi ráncfelvarrás után elkészíti a remake-t, még a címen se változtattak. Egyelőre úgy tűnik rossz döntést hoztak, mert a közel 200 millió dolláros költségvetés töredéke fog visszajönni a mozikasszáknál 2012-ben, hiába volt óriásméretű a marketing-kampány. A régi rajongókat nem hatotta meg, az új célközönség pedig úgy volt vele, hogy "látott már ilyet". De nem ez volt az első remake, mert 1999-ben megpróbálták TV-sorozat formájában újra az első film sikerének hullámait meglovagolni, de az első évad bukása bebizonyította, hogy felesleges kísérlet volt.

             imdb.jpg 6,9 rotten.jpg Nincs értékelve porthu.jpg 7,3
Total Recall - Az emlékmás (Total Recall 2070, 1999) sorozat Michael Easton főszereplésével 22 részt élt meg a pilot részen felül.
totalrecallpl.jpg
Az 1990-es film története: "A XXI. században vagyunk. Doug Quaid-et olyan különleges eljárásnak vetik alá, amellyel a férfi emlékeit összekuszálják. Így akarják megakadályozni, hogy emlékezzen arra, amire nem kellene. Egy napon azonban Quaid mégis ráébred arra, hogy ki is ő valójában. Ez a felismerés arra készteti, hogy a Marsra utazzon és ott felvegye a harcot egy kíméletlen gengszterrel, aki romba döntötte életét. A bolygóra érve azonnal feltűnik neki, hogy a bűnöző is felkészült már érkezésére. Quaid-nek rá kell jönnie arra, hogy senkiben sem bízhat, mert szinte mindenki az életére tör. Menekülnie kéne, de a bosszú visszatartja és felveszi a harcot a kegyetlen gonosztevővel..." (port.hu)
 
 
 
 
  • A Mars szelleme (Ghosts of Mars, 2001)

 A Mars szelleme(i) már a címe alapján sem ígér sok jót, sőt a korábbi Mars-filmeket sem múlja felül..sok esetben inkább alul. A Sony és a Columbia sem büszke erre az alkotásra (erre maximum The Asylum lenne az), de John Carpenter (A köd, 1980) se teszi ki az ablakba. John Carpenter felelt a rendezésért és forgatókönyvért (Larry Sulkis-val egyetemben). Ez volt az a film, amit senki sem csinált volna meg, ha előre tudja, hogy mekkora lesz sikertelensége.

john_carpenters_ghosts_of_mars_ver2.jpg

A sztori itt sem bonyolult:
"2025: az emberiség egy része a Marsra költözött és óriási bányákat létesített. Melanie Ballard rendõrhadnagy (Natasha Henstridge) és csapata egy igen veszélyes bűnözõ, a Pusztítóként emlegetett James Williams (Ice Cube) nyomába ered, ám hamarosan még rettenetesebb ellenféllel kell szembenéznie: egy lemészárolt Mars-béli hadsereg szellemkatonái megszállják a Földrõl érkezettek testét, hogy új alakban harcoljanak birodalmuk, a Mars bolygó visszafoglalásáért." Egy sci-fi horror esetében azt várnánk, hogy borzongani és ámulni fogunk pozitív és nem negatív értelemben, de sajnos utóbbi teljesült. Pedig az alapötlet, hogy mi vagyunk a gonosz idegenek egy bolygón nem is rossz elképzelés, még sem sikerült ezt jól kihasználni.
A film után a résztvevők karrierje is lefelé indult meg, egyedül Jason Statham-nek sikerült kilábalnia a kátyúból, mindenki más Direct-to-DVD filmek stábjainak névsorát szaporította tovább.

imdb.jpg 4,8 rotten.jpg 3,7 porthu.jpg 5,1

Az augusztusi hónap témája a Vox magazinban: Mars (Arányi Zsuzsanna)

"Houston, baj van!"

 

A NASA hivatalos honlapja szerint 1960 és 2007 között nemzetközi szinten 39 expedíciót indítottak a Marsra, amiből 22 küldetés megbukott. A vörös bolygón játszódó mozik esetében az arány még ennél is rosszabb, nem véletlen hát, hogy a tudományos szféra a filmiparral karöltve arra a következtetésre jutott: A Marson bizony átok ül. Ennek a következménye többek között az is, hogy az új Total Recall mozi már nem a vörös bolygón játszódik.

Arról suttognak Hollywood-szerte, ha egy film cselekményét a Marsra helyezed, komoly anyagi bukással kell, hogy számolj – de legalábbis minimális az esély a sikerre. Az alábbiakban összeszedtük a legemlékezetesebb kudarcokat a mainstream hollywoodi filmek soraiból.

A Disney úgy tűnik, különös vonzalmat érez a vörös bolygó iránt. A Mars-mentőakciót (a filmről majd később) inspiráló attrakció úti célja eredetileg a Hold volt, de 1975-ben, amikor az emberiség már túl volt az első Holdra szálláson, megváltoztatták a Marsra. A dizájn tökéletesítésébe a NASA is beszállt. A show-t Disneylandben és a Walt Disney Worldben is látogathatták az érdeklődők, előbbi 1992-ben, utóbbi 1993-ban szűnt meg ezen a néven. Ezen kívül csináltak egy mókás ismeretterjesztő sorozatot az 1950-es években Mars and Beyond címmel, amely a más bolygókon-főleg a Marson- megtalálható lehetséges életformákat mutatta be. 

Nagyjátékfilmmel 1997-ben rukkoltak először elő. A Mars a Marsra! túlnyomóan negatív kritikákkal találta megát szembe.  A gügye Fred egy Mars-expedícióba való keveredését hiába dobta fel még egy majom is (Ulysses, akit a 3 éves nőstény csimpánz Raven alakított megkapó hitelességgel), anyagilag még a készítése árát sem sikerült behoznia.

imdb.jpg 5,4 rotten.jpg 3,9 porthu.jpg 7,1

Ez még azonban még csak a bemelegítés volt. A Kedvenc marslakóm egy 1960-as években futott sitcom egész estés változata, amely a sorozathoz hűen Tim, a karrierista riporter és egy Marsról ide csöppent idegen (Christopher Lloyd alakítása) macska-egér játékáról szól. Tim ugyanis exkluzív riport helyett maximum fejfájást kap ˝Martin bácsitól”. Akárcsak a stúdió. Az 1999-ben készült remake ugyanis 65 millió dolláros büdzséje mellé csupán 37 milliós bevételt és jó pár lehúzó kritikát zsebelhetett be.

imdb.jpg 4,6 rotten.jpg 3,4 porthu.jpg 8,7

A Disney azonban nem hátrált meg, sőt, tovább emelte a tétet: a 2011-es Anyát a Marsra! cirka 150 millió dollárból készült. Az anyukákat lopkodó marslakókról szóló mozit nem más rendezte, mint Simon Wells, a híres író, H.G. Wells dédunokája. A filmet az Image Movers (Robert Zemeckis cége) által kifejlesztett motion capture technológiával forgatták, mely eljárás lényege, hogy az élő szereplőkkel eljátszott történetet a színészekre rögzített digitális pontok segítségével animálják. Ennek ellenére, vagy talán éppen e miatt a film hatalmasat bukott – nagyjából 136 millió dollárt. A speciális animációt ért támadások és az anyagi veszteség miatt nem készülhetett el a Sárga tengeralattjáró 3D-s remake-je sem.

imdb.jpg 5,1 rotten.jpg 5,0 porthu.jpg 6,4

Végül elérkeztünk ahhoz a filmhez, ami újradefiniálta a bukás fogalmát. 2012-ben a Disney elkészítette régóta dédelgetett projektjét, a John Cartert, és megelégedtek annyi óvintézkedéssel, hogy a címből elhagyták a Mars szócskát. A gesztus elvileg nem babonából történt, hanem a rendező, Andrew Stanton javaslatára, aki azt szerette volna kifejezni ezzel, hogy a történet elején még kiábrándult polgárháborús veterán a film végére lesz csak „John Carter a Marsról” (a vége főcímben már így is tüntetik fel). A film Edgar Rice Burroughs Barsoom regénysorozatának 1917-ben publikált első részén (A Mars hercegnője) alapszik – ezzel a címmel azonban valószínűleg a hímneműeket tartották volna távol a mozitól, bár a John Carter is sokakból váltott ki elégedetlenséget, ugyanis túl szimplának tartották. A projekt lehetséges rendezői között olyan nevek merültek fel, mint Robert Rodriguez vagy Jon Favreau, a végleges direktor, Andrew Stanton hosszas lobbizás után kapta meg a lehetőséget: „amióta gyerekként olvastam a könyveket, arra várok, hogy valaki megfilmesítse a történetet” – magyarázta a kitartó próbálkozás okát. A rajongói hozzáállás azonban ezúttal nem tett jót az adaptációnak, Stanton ugyanis túlságosan is ragaszkodott az alapanyaghoz, semmiféle modernizálásra vagy változtatásra nem volt hajlandó – márpedig a stúdióval úgy egyeztek meg, szabad kezet kap (még a marketing területén is). A nagy bizalom oka feltehetően az volt, hogy Stanton – akinek ez volt az első élőszereplős filmje – olyan animációs filmeket tett már le az asztalra, mint a WALL-E vagy a Némó nyomában (és mindkettő Oscar-díjas blockbuster lett). A rendező többször vette fel a jeleneteket, ami egy ilyen film esetében nem lett volna megengedhető, ráadásul a marketingkampányt is teljesen elhibázta. Nem hangsúlyozták, hogy az eredeti történet tulajdonképpen minden fantasy és sci-fi atyja, a színészek között nincsenek nagy nevek – legalábbis olyanok, amelyek láttán tódulnak a családosok a moziba – a trailerekben elhanyagolható jelentőségűre zsugorították a szerelmi szálat (búcsút intve ezzel jó pár potenciális női nézőnek). A promóció során szinte semmilyen karaktert nem adtak a projektnek, egyszerűen csak mindent egy lapra, a látványra tettek fel. A cég közel 250 millió dollárt invesztált a filmbe, amely végül csillagászati mértékű, 200 millió dolláros bukást produkált – ez aztán a rekord! Rich Ross, a Walt Disney elnöke ezt nyilatkozta: „Nincsen filmkészítés rizikó nélkül. Ez művészet, nem pedig tudomány és nincs bevált formula a siker elérésére. Andrew Stanton egy hihetetlenül tehetséges és sikeres filmkészítő […] csak most nem sikerült a közönséggel annyira kapcsolatot teremteni, mint reméltük.” Ennek ellenére egy hónappal a hatalmas kudarc után Ross lemondott.

imdb.jpg 6,7 rotten.jpg 5,8 porthu.jpg 7,5

„Hát nem egy 2001”

A 2000-es év egy kultrendezőt is a Mars kráterekkel szabdalt talajára csábított. Brian De Palma A Mars-mentőakcióval próbálta javítani az arányt és igazán impozáns színészgárdát terelt össze: Tim Robbins, Gary Sinise, Connie Nielsen, Don Cheadle és Jerry O’Connell hagyja el a Föld légkörét a Disney-attrakción alapuló sztori kedvéért. Hiába a tény, hogy a soundtrackért nem más felelt, mint az olasz zseni, Ennio Morricone. Hiába a sok speciális effekt (a DVD-változatra nem véletlenül került fel egy olyan audiokommentár, amelyik a vizuális megoldásokat elemzi: ennek hála, azt is megtudhatjuk, hogy számos digitális effektusokkal foglalkozó cég és összesen cirka 400 technikus felelt a látványért). A film mérsékelt anyagi sikert aratott, javarészt negatív kritikákat kapott és a nem titkolt remények ellenére egyetlen jelölést sem sikerült szereznie (kivéve egy Arany Málnát, a rendezésért). Eredetileg Gore Verbinski ült volna a rendezői székbe, de a büdzsé emelkedésével De Palma is elkezdett érdeklődni a projekt iránt. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta, szeret nagy díszletekben és terekben gondolkozni, „bele is halnék, ha nem csinálhatnék ilyeneket”. „Tudom, hogy sokak szerint ez egy szokatlan film tőlem, de az ember olykor megfárad attól, hogy mindig cinikus legyen” – tette hozzá még az inkább sötét hangulatú filmjeiről ismert direktor. Érdekes, hogy a filmet a franciák egész másképp ítélték meg: versenyen kívül levetítették a cannes-i filmfesztiválon, a Cahiers du cinéma pedig negyedik helyre sorolta a „2000 legjobb 10 filmje” listáján. Ebben az évben látott napvilágot A vörös bolygó is. Bár a rendező, Anthony Hoffman úgy nyilatkozott „kell némi ösztön ahhoz, hogy tudd, ki a közönséged”, a 33 milliós összbevétel – a 80 milliós büdzsé fényében – arra utal, ez az ösztön ezúttal cserbenhagyta. Hoffmannak egyébként ez volt az első mozifilmje, korábban csak kisfilmeket és reklámfilmeket forgatott (melyekért számos díjat bezsebelt). A projekt eredetileg az „Egyedül” címet viselte, ezt még az előkészületek során „Mars”-ra változtatták, végül azért kapta A vörös bolygó címet, hogy az emberek véletlenül se keverjék össze A Mars-mentőakcióval. A filmhez több Marson játszódó jelenetet Wadi Rumban, Jordániában vettek fel.

imdb.jpg 5,3 rotten.jpg 4,1 porthu.jpg 8,0

A következő évben a horror zsáner egyik nagymestere, John Carpenter is úgy döntött, meghódítja a vörös bolygót. A Mars szelleme tarolt volna, ha az egy filmben előforduló legtöbb flashbackek versenyére nevezik be az alkotók. A Mars-mentőakció és A vörös bolygó bukása után felmerülő kérdésre, miszerint voltak-e kétségei a projekttel kapcsolatban, a rendező az válaszolta: „a stúdió valószínűleg aggódott emiatt […] de mégis mi más  lehetett volna, A Plútó szelleme?!”. Carpenter egyébként több ízben nyilatkozta, hogy western rajongó, erre a filmjére pedig egyfajta Rio Bravo típusú moziként tekint. Nem csak a rendezést, a zeneszerzést is magára vállalta, sőt eredetileg a sztorit is ő írta volna, amikor azonban Bob Weinstein azt mondta a treatmentről, hogy nem tetszik neki, mert túlzottan emlékezteti őt Carpenter régi filmjeire, Larry Sulkist kérte fel a feladatra, akivel már az Elátkozottak faluja forgatása során dolgozott együtt. Egy interjúban megkérdezték tőle, nem tart-e attól, hogy a filmmel kudarcot vall, amire ő csak annyit felelt: „ember, én nem félek semmitől”. A csúfos bukás után azonban mégis úgy érezte, kiégett, így kilenc évre hátat fordított Hollywoodnak és a 2010-es The Wardig nem jelentkezett nagyjátékfilmmel. Nem csoda, hogy elhagyta az alkotói kedv, A Mars szelleméről még az egyik főszereplő Ice Cube is úgy nyilatkozott, ez a legrosszabb film, amiben valaha is szerepet vállalt, hozzátéve, hogy az effektek miatt a film olyan mintha 1979-ben játszódna, úgy egyébként pedig „több szempontból is nézhetetlen”.

imdb.jpg 4,8 rotten.jpg 3,7 porthu.jpg 5,1

Bár kicsit más tészta, a 2005-ös Doom olyan szerényen teljesített a mozi pénztáraknál, hogy nem volt szívünk lehagyni a listáról. A Mars egyik kutatóállomására küldött tengerészgyalogosok és a furcsa szörnyek közötti kölcsönös hentelést a film alapjául szolgáló számítógépes játék sikere ellenére sem díjazta a közönség. Pedig a mozit még némi önreflexióval is megfűszerezték, mint például a kábelen pörgetett számítógépes monitor fegyverként való felhasználása, vagy Dr. Todd Carmack és Dr. Willits figurája (a filmben az ő laboratóriumuk felelős a szörnyek létezéséért, a valóságban, pedig Todd Hollenshead, John Carmack és Tim Willits az id Software társtulajdonosai – azaz a játék megalkotói). Hűen az alapanyaghoz, természetesen van FPS (First Person Shooter) jelenet, hiszen e nélkül a különös szubjektív perspektíva nélkül a film „az igazság megcsúfolása lenne”, ahogy azt John Wells, a film producere nyilatkozta (a jelenet felvétele egyébként közel 2 hétig tartott). Amellett, hogy ragaszkodott az R-es besoroláshoz, Wells egy folytatást is rebesgetett abban az esetben, ha sikeres lesz az első rész: „máris vannak ötleteink a következőhöz, ha lesz, most várunk és meglátjuk, mit mond a közönség”. A reakciók eléggé egyértelműek voltak: a rajongók valószínűleg a megszokott interaktivitást hiányolták, a többiek pedig minden mást. 2009-ben a Doom felkerült a Time minden idők legrosszabb videójáték-adaptációinak listájára, Dwayne Johnsont pedig jelölték a legrosszabb színésznek járó Arany Málna díjra.


imdb.jpg 5,1 rotten.jpg 4,0 porthu.jpg 6,3

curio.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: előzetes film mozi sci-fi trailer akció fantasy plakát bolygó Arnold Schwarzenegger NASA Mars Jason Statham Curiosity

A bejegyzés trackback címe:

http://movieandpopcorn.blog.hu/api/trackback/id/tr464708826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.